Egy friss kormányrendelet jócskán lazított egyes uniós pályázatok támogatási előleg elszámolási szabályain, ami miatt akár több ezer cég is fellélegezhet a nehezülő gazdasági helyzetben, a beruházások elhúzódó végrehajtása mellett.
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.
Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.
Aláírta a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) szerdán a szerződést az osztrák Strabag és a német Geiger romániai leányvállalatainak konzorciumával az észak-erdélyi A3-as autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti hiányzó szakaszának befejezéséről.
A konferencia felvezetőjét olvasva azt láttam, hogy valakinek meg kell nyugtatnia a piacokat, és „nekem az a feladatom, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz” - kezdte a Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadását Navracsics Tibor.
A megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem, további 14%-a inkább nem bízik abban, hogy a 2021-2027-es uniós pénzek kiszabadítása érdekében rohamtempóban felállított intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Teljes mértékben csak a megkérdezettek 8%-a hisz a javulásban, további 12%-uk pedig inkább bízik ebben.
Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritás Hatóság igazgatósági (elnök és két elnökhelyettes) pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat. Jelentkezni október 25-én éjjelig lehet, az Igazgatóság tagjainak megbízatása 6 évre szól és nem megújítható.
Egyelőre bizalmatlanul állnak a pedagógusa érdekképviseletek a kormány tegnap bejelentett (feltételes) fizetésemelési terveire. Alapvetően azt nehezményezik, hogy rövid távon nem hoz érdemi javulást a megélhetésükben, és a 2025-ig tartó emelés mértéke nem elégséges a cél elérésée.
Rövid távon nem hoz nagy előrelépést, de három év alatt érdemi bérnövekedést ígér a kormány arra az esetre, ha az Európai Unióval sikerül megegyezni a támogatások kiszabadításáról. A fokozatos előrelépés jegyében 2025-ben a tanárbérek az akkori diplomás átlagbér 80%-ára emelkednének, számításaink szerint ez az inflációval korrigált bér (reálbér) 60%-os emelkedését jelentheti. A kalkulációk egyelőre azért meglehetősen bizonytalanok, mert nem minden megadott információ vág egybe, és a részletek megismerése hozhat változást a képben.
Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet - jelentette ki a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet (Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft) vezetője hétfőn Berlinben egy német-magyar gazdasági fórumon, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon tartózkodott– erősítette meg a Szabad Európa információit a szervezet. Kiemelték, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal, vagyis az nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre ugyanis csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal.
Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – derült ki a Bloomberg szerdai tudósításából, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.